Hogy
is kezdődött… I.
Valahogy
úgy van, hogy szeretek finomakat enni. A falusi létben a nagyobb
családi összejövetelek során sok konyhai trükköt összeszed az
ember.
Ilyen
„Sátras ünnep” pl.:
- disznóölés
- ballagás
- esküvő
- baráti összejövetelek
- stb.
Valahogy
mindig úgy alakult, hogy nem okozott gondot a konyhai
előkészületekben részt venni: a hagymát összevágni, húst
kockázni, esetlegesen a rántottát újragondolni; ez megadta a
kezdő lökést.
Idestova
lassan 20 éve már, hogy a baráti kör első pörköltjei
elkészültek, és az első balatoni nyaralásokat is túléltük
részben házi koszton.
Majd
pár év próbálkozásai után jött a következő lökés:
nőtlen/hajadon szálló.
Dönthettem,
hogy pizza, girosz, hamburger, vagy főzök magamnak valamit.
Gazdaságossági szempontból természetesen az utóbbi mellett
döntöttem.
Majd
rájöttem több dologra a főzés kapcsán:- ha nem kényszer, akkor élvezem,
- nem okoz alapvetően lelki törést,
- tudok kreatív lenni.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése