Mivel a szűk család - rajtam kívül - nem nagyon fogyaszt klasszikus belsőséget, mint: máj, velő stb. így eléggé ritkán vetemedem az elkészítésre. Azonban hozzá kell tenni, hogy jómagam viszont nagyon csak szeretem ezeket, főként a máj különböző módon elkészített formáit. Persze lehet mondani, hogy élettanilag milyen funkcióval áldotta meg az anyatermészet a májat, tudom, rendelkezem olyan irányú ismeretanyaggal. Mindamellett akkor is szeretem, főként ha jól van elkészítve.
Azt meg minap mondta valaki, hogy: aki szeret jókat enni, annak jó ha megtanul főzni is.
Hát ez meg aztán a tévéből folyó sok esetben - véleményem szerint - túlzásba vitt konyhatudomány okán elég szubjektív, mármint ki tud és ki nem tud főzni...
Mivel ez a gondolat túl messze vinne menjünk a receptre.
Vettem minap nagyjából fél kiló csirkemájat, ehhez jött némi hagyma és fűszer.
A fűszerek:
- vegeta
- bors
- majoránna
- fokhagyma
A hagymát kockákra vágtam - mint sok recept - ezzel a kardinális mondattal vette kezdetét az egész.
Azonban nem hagytam teljesen üvegesre pirulni sertészsíron. Röviddel utána rátettem a májat és a fűszereket.
Majd kis lángon, hagytam, hogy minden tegye a dolgát. Kicsit csaltam, mert tettem hozzá kb. 1 dl vizet, hogy ne égjen le.
Menet közben persze ránéztem, hogy miként alakulnak a dolgok.
Idő közben a tarhonyát is feltettem.
Ebben semmi ördöngösség nincs - hasonlóan készül, mint a rizs -, csak 1 bögre száraztésztához 2,5 bögre vizet tettem.
Kicsit megfuttatom olajon a tészét, majd forró! vízzel - amit előre felforraltam - nyakon öntöm és lefedve, kis lángon elfőzőm róla a vizet (mennyiségtől függően 20-30 perc).
Szerencsés a bevonatos edény, mert nem jó kevergetni.
Íme a végeredmény - mármint a kész tarhonya:
Ezalatt elkészül a máj is, az utolsó 10-15 percben, ha sok rajta a víz - bizony: öntöttem hozzá, a hagyma és a máj is engedett - fedő nélkül hagyjuk.
Íme:
Jó étvágyat:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése